Ami változik
A 21,0, 21,5, 22,0 és 22,5 °C értékekből 42, 43, 44 és 45 °G lesz. Az egész számú beállítások gyorsabban áttekinthetők és összehasonlíthatók.
A Celsius egyszerű átskálázása megváltoztathatja, milyen érzés leolvasni és beállítani a mindennapi hőmérsékleteket — anélkül, hogy maga a mérés változna.
A Galliera-skála nem új termodinamikai mennyiség, nem új kalibrálási módszer, és nem állít többletpontosságot. A Celsius számszerű átskálázása, amelyet az embereknek szóló kommunikációra szántak.
A skála számértékeinél szorozza meg a Celsius-értéket kettővel, vagy ossza el a Galliera-értéket kettővel. A Celsius nullpontja nulla marad: 0 °G = 0 °C. A köz nagyságára: 1 °G = 0,5 °C.
Sok termosztát és fűtési, szellőzési és légkondicionálási (HVAC) kezelőfelület 0,5 °C-os lépésközt használ. A Galliera ugyanezt a sorozatot egymást követő egész számokra képezi le. Az információtartalom azonos; a megjelenítési konvenció más.
A 21,0, 21,5, 22,0 és 22,5 °C értékekből 42, 43, 44 és 45 °G lesz. Az egész számú beállítások gyorsabban áttekinthetők és összehasonlíthatók.
Az az érzékelő, amely 0,5 °C-ot tud megkülönböztetni, 1 °G-t különböztet meg. A Galliera nem teszi varázsütésre pontosabbá az érzékelőt.
Ennek az állításnak pontos jelentése van: tartsa azonosnak a fizikai hőmérsékleti tartományt, majd számolja meg az egyfokos közöket. Ez a jelölés tulajdonsága — nem annak állítása, hogy a fizikai mérés pontosabbá vált.
A Galliera minden azonos fizikai tartományban kétszer annyi egyfokos közt ad. A 0,5 °C-os változásból pontosan 1 °G lesz.
Egy Galliera-fok 10%-kal kisebb egy Fahrenheit-foknál, így az azonos fizikai tartomány körülbelül 11,1%-kal több egyfokos közt tartalmaz.
A Fahrenheittel ellentétben a Galliera megtartja a Celsius szemléletes nullpontját: 0 °G = 0 °C.
Több lehetséges képlet is közelebb vihette volna a Gallierát a Fahrenheithez. A végső terv elvetette az eltolásokat és a többletszámolást a pontos kétszeres szorzó javára.
Az ismerős Celsius-referencia érintetlen marad: 0 °G = 0 °C.
A szobahőmérséklet 40–44 °G körül van, a testhőmérséklet 74 °G körül, a rendkívüli kültéri hőség pedig megközelítheti a 100 °G-t.
A Galliera és a Celsius között nincs szükség eltolásra: egyszerűen szorozzon vagy osszon kettővel.
Először a matematikai definíció született meg. A G betű ezután több szerencsés módon is illett az elképzeléshez. Ezek emlékeztetők és tervezési indokok, nem a fizika részei.
A Celsiushoz, a Fahrenheithez, a Kelvinhez és a Rankine-hoz hasonlóan a név azt a történeti hagyományt követi, hogy a hőmérsékleti skálát egy személyről nevezik el.
Sok betűtípusban a nagy G egy vonással kiegészített C-re hasonlít — találó egy közvetlenül a Celsiusból származtatott skálához.
A G az F után következik — ez apró emlékeztető kapcsolat a Fahrenheithez —, és megelőzi a H-t (human, „ember”): kötetlen emlékeztető a skála emberközpontú céljára.
A Palais Galliera Párizs divatmúzeuma. Nincs köze a hőmérsékleti skálához; a közös név egyszerűen érdekes egybeesés.
A világos határok a javaslat részei.
Nem. A termodinamikai hőmérséklet SI-alapegysége továbbra is a kelvin, a Celsius-fok pedig továbbra is a hőmérséklet kifejezésének szabványos, SI-ből származtatott módja.
Nem. A számszerű megjelenítést változtatja meg, nem magát a mérést vagy az érzékelő minőségét.
Nem. Ez egyszerűen 50 °C / 122 °F, a szélsőséges időjárás könnyen megjegyezhető referenciája. A skálának nincs különleges felső határa.
Nem. A 74 °G = 37 °C ismerős névleges referencia. Az emberi testhőmérséklet személyenként, mérési módszerenként és napszakonként változik.