Történet

Hogyan kapott számokat a hőmérséklet

A hőmérséklet ma magától értetődőnek tűnik. Az 1700-as években egyáltalán nem volt az: a műszerkészítők és a tudósok még csak akkor döntötték el, mit jelentsenek a referenciapontok és a számok.

Idővonal

A termoszkópoktól a szabványos skálákig.

A korai műszerek meg tudták mutatni, hogy valami melegebb vagy hidegebb, de nem rendeltek hozzá egyetemes számot. Ezen a reprodukálható alappontok és a szabványosított skálák változtattak.

az 1700-as évek eleje

Rømer és Newton reprodukálható skálákat javasol

Ole Rømer reprodukálható referenciapontokat használt, köztük egy sós vizes keveréket; Isaac Newton is kísérletezett rögzített hőmérsékleti pontokkal. Munkájuk segített abban, hogy a termoszkópokból mennyiségi mérésre alkalmas hőmérők váljanak.

1724

Daniel Gabriel Fahrenheit közzéteszi skáláját

Fahrenheit, a lengyel földön született, Hollandiában dolgozó műszerkészítő Rømer hatása alatt állt, és rendkívül jól reprodukálható higanyos hőmérőiről vált ismertté. Skálája kezdetben egy nulla közeli sóoldat-fagyáspontot és egy 96 közeli emberitest-referenciát használt; a későbbi szabványosítás a víz fagyását 32 °F-ben, forrását 212 °F-ben rögzítette normál körülmények között.

1741. dec. 25.

Celsius karácsony napján használja saját 100 pontos skáláját

Egy Anders Celsius munkásságáról szóló történeti beszámoló 1741 karácsonyának napját jelöli meg saját 100 pontos skálája első feljegyzett használataként az uppsalai csillagvizsgálóban.

Karácsonyi érdekesség: a ma Celsiushoz kötött skála karácsony napján került be megfigyelési feljegyzéseibe — híres, 1742-es publikációja előtt.
1742

Anders Celsius százfokos skálát tesz közzé — mai szemmel fejjel lefelé

Celsius a víz két reprodukálható pontját határozta meg, 100 fokra osztva a köztük lévő távolságot, de eredeti irányítása szerint a 0 a forráspontra, a 100 a fagyáspontra esett.

1743

Jean-Pierre Christin a mai irányt használja

Lyonban Christin megfordította a százfokos skála irányát, így a víz 0-nál fagyott és 100-nál forrt. Ez az irány lett a ma ismert elrendezés.

1848

William Thomson abszolút hőmérsékleti skálát javasol

A későbbi Lord Kelvin közzétette On an Absolute Thermometric Scale című munkáját, amelyben a nullát a hőmérséklet fizikai alsó határára helyezte, nem pedig egy önkényes, vízhez kötött referenciára.

1948

A „Celsius-fok” lesz a hivatalos név

A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság a versengő nevek közül a „Celsius-fokot” választotta, és a 9. Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia is elfogadta.

2026

A Galliera-skálát hivatalosan rögzítik

Az 1.0-s verzió 2026. augusztus 18-án hivatalosan megalapozta a Galliera-skálát a TG = 2TC összefüggéssel. A 2026. augusztus 21-én kiadott 1.1-es verzió kifejezetten bemutatta az egész számú felbontás összehasonlítását. A 2026. szeptember 24-én kiadott 1.2-es verzió megőrizte a definíciót, és összehangolt, engedélyezett fordításokkal bővült. A 2026. november 14-én kiadott 1.3-as verzió 36 nyelvre bővítette a specifikációt.

F
Fahrenheit

Előbb műszerkészítő, csak azután skálaalkotó.

Daniel Gabriel Fahrenheit (1686–1736) Danzigban (ma Gdańsk) született, és tudományos műszerkészítőként dolgozott Hollandiában. 1724-ben a Royal Society tagja lett.

Miért volt fontos Fahrenheit

A teljesítmény nem pusztán a számok megválasztása volt. Fahrenheit higanyos hőmérői annyira reprodukálhatók voltak, hogy a különböző műszerekkel végzett mérések sokkal jobban egyeztek, mint számos korábbi eszköz esetében.

Miért 32 és 212?

A víz ma ismert pontjai: 32 °F a fagyásra és 212 °F a forrásra normál légköri nyomáson, ami 180 Fahrenheit-fokot ad a kettő között. Fahrenheit kalibrálásának korábbi változatai más alappontokat használtak, köztük egy sós vizes keveréket és az emberi testhőmérsékletet.

C
Celsius

Igen, a Celsius-skála eredetileg fordítva futott.

Anders Celsius (1701–1744) svéd csillagász, az Uppsalai Egyetem professzora volt. Éveken át hasonlított össze hőmérőket és időjárási megfigyeléseket, mielőtt saját skálát javasolt.

Az eredeti irány

Celsius 1742-es rendszerében a forrásban lévő víz 0, a fagyó víz 100 volt. Ma ez furcsán hangzik, de nem volt egyedülálló: más korai skálák is olyan irányban futottak, amelyet a mai felhasználók szokatlannak találnának.

A maradandó gondolat

A maradandó hozzájárulás a víz két reprodukálható referenciapontjának használata volt, 100 egyenlő közre osztva, valamint a nyomás forrásra gyakorolt hatásának gondos figyelembevétele.

K
Kelvin

Az emberi viszonyítási pontoktól magáig a fizikáig.

A Kelvin-skála más problémát oldott meg. Ahelyett, hogy kényelmes hétköznapi nullát választana, az abszolút nullához rögzíti a skálát. Közének nagysága megegyezik a Celsiuséval.

Abszolút nulla

A 0 K a termodinamikai hőmérséklet fizikai alsó határa. Ez −273,15 °C-nak, tehát −546,30 °G-nek felel meg.

Nincs fokjel

Az SI-mértékegység a kelvin, jele K, nem pedig „Kelvin-fok”.

Más cél

A Gallierát kifejezetten nem a kelvin helyettesítésére javasolják a termodinamikában vagy a metrológiában.